A 18. századi piarista hagyatékokban is nagy számban találunk földrajztudományi munkákat, könyvsorozatokat. Nemcsak a tanításhoz szükséges tudományos háttér indokolta ezek beszerzését, de a 18. században is nagy érdeklődés élt a távoli vidékek kultúrája és az útleírások iránt. A korszak geográfiai kötetei a földrajztudomány felfedezései mellet a különlegességek iránti igényt is igyekeztek kielégíteni.

„Anno 1629 vettem Lednicen egy szegény Morvából kiűzettetet prédikátortól R[ákóczi] G[yörgy]” – olvasható a rövid, tulajdonosra (possessorra) utaló bejegyzés az egyik Biblia-kommentárunk címlapján. I. Rákóczi György (1630–1648) uralkodása Erdély politikai és gazdasági prosperálásának az időszaka, közismert protestáns vallásszabadság melletti elköteleződése. Hugo de Sancto Caro kommentárjaival ellátott Biblia-kötetek vizsgálata nemcsak a Rákócziak korába, a 17.

Az európaiak mindig is érdeklődtek a távol-keleti drága fűszerek és anyagok iránt. A portugálok Nyugat-Afrika, Kongó és Angola partvidékén áthaladva jutottak el a Távol-Keletre, majd 1510-ben a goai és 1555-ben a makaói kereskedelmi központ megalapításával a fűszerkereskedelem uraivá váltak. 1595-ig a keleti fűszer kereskedelemének bevétele jog szerint és gyakorlatban is kizárólag a portugálokat gazdagította.  A hollandoknak kellő tudás és információ birtokában az 1590-es évek közepén nyílt lehetőségük arra, útnak induljanak a mesés Kelet felé.

 A Biblj Swatá… [1596] Kralicei Bibliaként ismert a szakirodalomban. A Kralicei Biblia a cseh kultúrára gyakorolt nyelvi, vallási, irodalmi hatása hasonló, mint a németeknél a Luther-Biblia, az angolok Jakab király Bibliája, vagy hazánkban a Károli Gáspár által készített fordítás.

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től szeptember 21-e a magyar dráma napja, emlékéül annak, hogy 1883-ban ezen napon tartották a Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismer(tet)ésére.

Konrad Gessner (1516–1565) svájci orvos, természetkutató ötkötetes műve a modern zoológia kezdetének tekinthető, bár számos képzeletbeli és mondabeli állat leírását is tartalmazza, de a 10e folión közölt, mintegy 1000 metszettel ellátott munkában szisztematikus leírást adott az állatokról.

Ha vizuális költészetről hallunk, akkor rögtön a 20. századi képversek, Apollinaire kalligrammái, Kassák Lajos betűversei jutnak eszünkbe, noha a műfaj sokkal régebbi. Első emlékének a Kr. e. 1700-ban íródott phaisztoszi korongot tekintjük, melyen spirál alakban olvashatunk hieroglifikus jelekkel írt szöveget. Európában a 17. század, a barokk ideje a képvers fénykora, hazánkban a 18. században éli virágkorát, köszönhetően több piarista szerzőnek, akik élen jártak a képversek alkotásában.

„Bölcsesség, igazhívők, hallgassuk a szent evangéliumot! Szent N. evangéliumának olvasása”

Bourgelat, Claude (1712-1779): Élémens d'hippiatrique, ou Nouveaux principes sur la connoissance et sur le médecine des chevaux. című, 1751-ben megjelent kétkötetes műve Bajtay Antal SchP piarista tanár, erdélyi püspök magánkönyvtárának részeként került a Piarista Központi Könyvtárba.

A 16. század előtt az orvoslás tanulása szinte egyet jelentett Galenus (129–c. 216) munkáinak ismeretével. Majd másfél évezreden keresztül szinte megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számított, akinek a szövegei alapján a sebészetet is oktatták, noha Galenus még azt gondolta, hogy a majmok és az emberek teste egyforma, így sokszor majmok boncolása alapján készítette el leírásait. Az 1530-as évek második felében Andreas Vesalius (Andries van Wezel, 1514–1564) padovai felllépése hozott döntő változást, aki diákok és látogatók szeme láttára végzett boncolásokat.