„Ki tájékoztatna engem magyar írásokról és szerzőkről? Nem tudok senkiről, aki erre vállalkozhatna. De nem is hiszem, hogy bárki is fog írni erről a témáról, avagy valami különlegeset írhatna, hiszen a magyarok mindig is olyan természetűek voltak, hogy többre becsülték a jó lovat s a fényes szablyát egy érdekes könyvnél” – írta 1708-ban Jakob Friedrich Reimann hallei tudós.

„A pesti partra nem ajánlatos napsütésben menni... Ez a part téli estéken szép, amikor csak piarista tanárok járnak rajta, kettesével. Csak mennek, nagy reverendasuhogtató titokzatos lépésekkel, a rendházból el, az Országház felé ..." – írta Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók számára című kisregényében. A 77 éve meghalt piarista öregdiákra emlékezünk ezen rövid művén keresztül.

A magyar kultúra napját Kölcsey Ferenc Hymnus című versének megszületésekor – egész pontosan a kézirat tisztázásának a dátumán – január 22-én ünnepeljük. A vers 1823-ban íródott, de csak 1989 októberében iktatta törvénybe az országgyűlés, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Nemzeti himnuszunk kanonizálódási folyamatának néhány mozzanatát mutatjuk be az alábbiakban könyvtárunk néhány dokumentumán keresztül. Milyen szerepet játszottak ebben piarista öregdiákok?

„Íme, megjött a Fejedelem, az Úr: királyság, hatalom és uralkodás ékesítik őt. Isten! Add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának.” (Vízkereszt ünnepi miséjének introitusa)

Karácsony a Concordantiae caritatisban

Az ünnepi fények, előkészületek és ajándékvásárlási láz közepette ma is keressük azokat az elmélyülési lehetőségeket, elmélkedéseket, melyek karácsony titkának a megértését és megélését segítik. Könyvtárunk egyik kódexének, a Concordantiae caritatisnak segítségével azt járjuk körbe, hogy egy ciszterci szerzetes miként próbálta feltárni karácsony misztériumát 14. századi közönségének.

„A világnak Javítója
Embereknek Megváltója,
Neked szól a madárének,
Szép énekünk fogadd, kérlek.
Örül minden teremtményed,
Elhoztad az üdvösséget”

Egy piarista betlehemes játék

Carmen bucolicum, sive ecloga (Podolin, 1729–1738)

Tisztelt Olvasóink!

A koronavírus járvány miatt több könyvkiadó és adatbázis szolgáltató bárki számára ingyenesen elérhetővé tette adatbázisait, elektronikus könyveit.

Ezek közül ajánlunk most néhányat olvasóinknak:

A Piarista Rend Magyar Tartománya szeretettel meghívja „A piarista múlt jelene” című rendezvényére 2019. április 25-én 17 órától a Piarista Központban (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

Regisztráció
https://forms.gle/RaBq9Ujh35BjRy8s9

Program

17:00 Könyvbemutató – Hitre, tudásra: A piaristák és a magyar művelődés II.
A Budapesti Történeti Múzeumban 2017/2018-ban rendezett kiállítás katalógusának záró kötete

Szeptember 21-e a magyar dráma napja. Ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét a Nemzeti Színházban. Ez a két kép a könyvtárunkban megtalálható első kiadásról készült.

(A reklám helye: habár Madách magántanuló volt, a vizsgáit a Váci Piarista Gimnáziumban tette le.)

HITRE, TUDÁSRA – A PIARISTÁK ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉS

Kiállítás Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában (Budavári Palota, E épület)
2017. november 15.–2018. február 25.

Egy csapat férfi, akik arra szánták az életüket, hogy tanárok és papok legyenek, tanítsanak és neveljenek, és mindezt a lehető legmagasabb szinten és a legjobb módszerrel tegyék. Közösségük Itáliában 400 éve, Magyarországon több mint 350 éve, Budapesten pedig 300 éve végzi munkáját, a tanítást és a diákok szolgálatát.